| TartalomII. FEJEZET :..............1222. áprilisára megérett a helyzet magyarországon . A III. Béla király által örökül hagyott ország a nagyhatalmú bárók vezetésével összeomlani látszott. András király gyenge, erélytelen uralma pazarló , álmodozó törvényei mind a bárók hatalmát növelte a kisnemesekkel és a parasztsággal sőt még a törvényes uralkodóval szemben is. A sikertelen szentföldi háború a halicsi kicspások mind, mind a királyi befolyást gyöngítették. A nagyhatalmú Apod fia Dénes és Barc fia Miklós voltak az ország urai. Béla herceg és a nikeai hercegnő Laszkarisz Mária házasságát szétszakította a királyi önkény és Apod fis Dénes politikai döntése.Az országot a bárók kamaraispánságokra osztották és még kegyetlenebb eszközökkel kezdték el behajtani az adókat a király nevében a maguk hasznára .Mindennaposak voltak az akasztások a csonkítások és a kisebb bírtokok bekebelezései. Így jött el 1222. április 24. Szent György napja az ország történetében egyedülálló előrehozott törvénynap.................Perzselően sütött a tavaszi nap a Fehérvár melletti széles mezőn. A királyi sátor mellett álló sok száz ember kisbirtokosok, szerviensek , parasztok és Béla herceg lenn álló követei közt mintha egy pillanatra megállt volna a levegő. Mintha az öszegyűlt panaszosok közül senki nem értette volna azt ami itt elhangzott. De ez a csönd csak egy pillanatig tartott, mintegy felvezetője volt az ez után következő dörgedelmes éljenzésnek. Anrás király hunyorogva nézett szét a hullámzó tömegen , majd szépvonású arcán mosoly ömlött szét. Soha ennyire nem érezte ,hogy szeretik ,hogy egy kegyes döntése íly igaz uralkodóvá teheti. Még mindíg mosolyogva nézett körül mikor meglátta az emelvényen űlő bárók arcát. Mosolya lassan széttöredezett.Úgytünt a méltóságok arcát nem a kellemes napsütés festette pirosra hanem a lángoló düh amely majd szétfeszítette az urak mellét. A kancellár még mindíg a magasba tartotta a tekercset melyen jól láthatóan tündökölt az arany királyi pecsét az:ARANYBULLA....................Tomaj Dénes az első sor szélén állt . Arcán ott fénylett egy gúnyos mosoly mely a király előző arcjátéka után került hosszú orra alá.Dénes igazolva látta a herceg szavait : - Apám gyenge. Nagyra volt hivatott de anyámmal együtt belőle is kiöltek egy darabot a gyilkos bárók. Bánk sötét kardja az ország ereit is elmetszette . Amíg ez ország felett a bárók uralkodnak s nem a jog és a királyi törvény, addig nem ismerhetem el apám Istentől és szent Istvántól származó jogát a trónra. - Dénes ezekkel a gondolatokkal l,assan araszolt hátra a lelkes tömegben . Vitézei és fegyvertársa Türje Dénes - Béla másik fiatal , ősnemes híve- vigyázva kisérte a " Besenyő herceg"- nek nevezett ífjút ki a herceg legodaadóbb híve s egyben tanácsadója volt.
.........................................Sebes elgondolkozva sétált a falu felé. Maga előtt hajtotta a kondát , és a gyönyörű tőr ékköveit nézegette . A farkas testét bőven befedte levéllel , hogy a szegénylegények meg ne neszeljék az értékes prémet. Az est leszálltával visszatér ,és a világító Hold Apó áldott fényénél megcsinálja a furcsa vitéz trófeáját ahogy azt a vén Öcsöd apótól tanulta öt nyárral ezelőtt.A falu szélső házánál már feltünt ,hogy a poros kis aprónép inkább húzódik tőle mintsem mint máskor elészaladnának játékosan csúfolódva. Az estre készülő családok rettegő ámulással nézték a tőrrel játszó büszke Sebest. Csak mikor az öreg Öcsöd apó kunyhójához ért és az öreg sem bicegett elé, nézett körül.- Apó - kiáltotta - tán mándruc tört a házra ? - A hangos szóra az öreg is előbújt a házból rémült szemekkel. _ távozz gonosz , el innen ! - kiáltotta az idős ember , de erre már Sebes is beugrott a fonott kerítésen. - Csilaj , öreg , Tán itál vagy mi ? - mordult rá a fiú - Sebes vagyok nem ismersz meg? - Látni ,látlak - dohogott a vénember - de vajh' tényleg ÍTe vagy e ? - Azután miután megtapogatta a fiút mesélte csak el az őreg . hogy a falu másik végén a kis füzesben játszó gyerekeket támadta meg a farkas. A kiskapun kiugró apó riasztotta meg , egy csorba favillával hadonászva és hangosan ordítva míg az istentelen féreg jobbnak látta odébbállani. Később az asszonyok látták a pataknál az uradalmi makkos felé rohanni veszettül. Sebes késését pedig azzal magyarázták ,hogy biztos a toportyán karmai közé került. Ezért volt olyan riadalom váratlan felbukkanásán. Sebes elmesélte az öregnek különös kalandját és megmutatta a féltett tőrt. Mire túlvolt az elbeszélésen a nap már vörös palástba öltöztette a tájat. Sebes elinduldult a makkosba , hogy mire a hold feljő és elfoglalja égi trónusát elkezdhesse a farkas levetkőztetését. .........FOLYTATJUK 2006.10.25-én |
AJÁNLOM AZ OLDALT
